Meghitt esték, és a kandallók

Mindig is nagy nőcsábász hírében álltam. Nem mintha nagyon kérkedni akartam volna vele, de azért kinek ne esett volna jól, vagy nem kecsegtette volna a hiúságát?. Mindig mondták, hogy majd eljön az a lány, aki engem is megváltoztat, de csak legyintettem nekik…heart-1137259_640

A bulik

Amikor az időm csak engedte, jobbnál jobb bulikon vettem részt. Voltam már ehhez hasonló legénybúcsún is. Egy időben semmi másról nem szólt az életem, mint a jövés menésről. Ahogy a bulik is változtak, úgy a csajok is jöttek mentek.

Persze valamiből nekem is meg kellett élnem, így azért dolgozni is kellett. Akár mennyit is szórakoztam, azért arra mindig vigyáztam, hogy a munka rovására ne menjen. A munkából kifolyólag elég sokat ültem autóban, és jártam az országutat. Hason szerszámok eladásával foglalkozom, mint amiről ebben a cikkben is mesélnek.

A csajok

Szerettem a gyengébbik neme igen csak. Tartós kapcsolatra nem is nagyon vágytam, de azt gondolom egy húszon éves sem azon gondolkodik, hogy majd megállapodik, és valaki mellett le éli az életét. Mindegy volt, hogy szőke vagy bara, esetleg fekete, kimondottan zsánerem nem volt, a hosszú hajat viszont szerettem nagyon.

Pár év el is telt így, mikor kezdtem érezni, hogy a buli szenvedélyem kezd alább hagyni, és már nem vágyom minden alkalommal arra, hogy valamerre menjek. Jobban örültem már ha összeültünk valakinél, és ittunk egy pohár bort, vagy sört. Pláne hogy Ati a legjobb barátom közben megnősült, és megszületett a kisfia is. Soha nem gondoltam volna, hogy ennyire fontos lehet a család, mint akkor amit láttam.

Érdekes mert ilyenkor gondolja végig az ember, hogy mit is ért el az életében, és minek is van értelme. Rájöttem, hogy az jó, hogy van hol laknom, van munkám, de ha az életet nem oszthatom meg valakivel, akkor mi értelme van. Azt hiszem én ekkor nőttem fel teljesen, mikor erre rájöttem.

A család alapítás

Már nem azt vártam, hogy mikor lesz egy jó alkalmi kapcsolatom, hanem kerestem azt a lányt, akivel esetleg megoszthatom az életemet. Itt jöttem rá, hogy nem is olyan egyszerű. Főleg, ha meg vagy „billogozva”. Aki ismert, az el sem hitte, hogy megváltoztam, azt gondolta, hogy csak ugratom, és persze a hírem miatt mindenki féltette az ismerősét, testvérét, lányát…

Mellék állásban az öcsémnek segítettem kandallók beépítésében. Ekkor találkoztam Annával, az egyik családi háznál. Csodás mogyoró barna hajú, és gesztenye szemű lány volt. Mikor az öcsém meglátta, hogy hogy nézek rá, közölte velem, hogy felejtsem el, ez munka, még véletlenül se jusson eszembe, mert elvesztheti a munkáját ez miatt. Persze mondhattam neki, hogy semmi rosszra nem kell gondolnia…

Az ebéd meghívás

Mivel egész hátvégén ott dolgoztunk reggeltől estig, így az egyik nap ebéd időben mi is meg lettünk hívva. Szépen megterített asztal, friss kenyér, és a babgulyás mennyei illata vonzott bennünket. Anna édesanyja hihetetlenül jól főzött. A gulyás után sütemény is járt, persze ezt is ő készítette. Itt kezdtünk el beszélgetni, és szép lassan megismerkedni.

Azért lassacskán, de szép lassan csak lekerült rólam a még fiatalkoromban kapott becenév, de annyira már nem is bántam, hiszen volt miért, kiért küzdenem.